Intézménymutató:
Budapesti Corvinus Egyetem /Budapesti Kozgazdasagtudomanyi Egyetem/
1991. február 27.
Márc. 1-2-án tartják Székelyudvarhelyen a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanárai részvételével a közgazdasági továbbképző tanfolyam utolsó előadásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1992. szeptember 12.
Erdélyi magyar szervezetek és alapítványok pályázatot hirdetnek magyar nyelvű posztgraduális képzésre, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Szakmai meghallgatás után Kolozsváron választják ki azt a 20-25 főt, akik a kétéves képzésben részt vesznek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
1993. november 15.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ Illyefalván, nov. 13-15-e között tartotta meg második tisztújító vándorgyűlését. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./ Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő /Kolozsvár/ ny. professzort, alelnökök lettek: Feyné dr. Vincze Mária egyetemi docens /Kolozsvár/, Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/, Kelemen Emese /Marosvásárhely/ és Szőke Erzsébet egyetemi hallgató /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés Illyefalván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Az RMKT a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával, a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvánnyal közösen szervezett posztgraduális képzést: huszonnégy egyetemet végzett közgazdász Budapesten négy féléves posztgraduális képzésben részesül. A bankhálózatban dolgozó ötven közgazdász kéthetes intenzív továbbképző tanfolyamon vehetett részt. A vezetőség beszámolója szerint papíron 12 vidéki szervezet szerepel, a gyakorlatban 5-6 működik., A társaság 2300 kötetes könyvtára Kolozsváron működik. /A Romániai Magyar Közgazdász Társaság tevékenységéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
1994. március 9.
Dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanár, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke vonta meg a társaság 1993-as mérlegét. Sikeres esztendőt zártak. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával szervezett posztgraduális menedzserképzésen 24 erdélyi fiatal vesz részt, ugyancsak az egyetem tette lehetővé a kéthetes bankártovábbképző tanfolyamot, hasonló ebben az évben is lesz. Hasznos volt az 1993. nov. 10-12-én Illyefalván rendezett II. Közgazdász Vándorgyűlés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
1994. december 12.
A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közreműködésével 1993. febr. 1-je óta 23 fiatal erdélyi szakember négyféléves posztgraduális képzésen van Budapesten. 1995 februárjában gazdaságtan és menedzsment szakközgazdász diplomával térnek haza, ezt a diplomát mindenütt elismerik a világon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
1995. június 3.
A Bolyai Tudományegyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendez jún. 3-án Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány. A felkért előadók között van dr. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Egyetem alapító rektora, Gáll Ernő, az egyetem volt prorektora, Antal Árpád irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, Tóth Sándor, a filozófiatörténet volt tanára, dr. Dóczy Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet ny. professzora, Horváth Andor, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Egyetem tanára, felkért hozzászólók Szabó T. Ádám nyelvész, tudományos kutató, B.Kiss Béla biológus, a budapesti Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke. A házigazda: Katona Szabó István. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ Fodor Gábor művelődési miniszter üdvözölte a megjelenteket, majd a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Csőgör Lajos orvosprofesszornak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Katona Szabó István, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány elnöke - mint hajdani diák - bejelentette, hogy a napokban megalakult Budapesten a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Alapítvány, amelyek fő célja a Bolyai Egyetem újraindulásának elősegítése. /Magyar Nemzet, jún. 6./
1995. június 9.
Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen a napokban díszdoktorrá avatták a Kolozsváron élő Imreh István /sz. Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12./ gazdaságtörténészt, nyugalmazott egyetemi tanárt. A neves tudóst az MTI 1990-ben külső tagjai közé választotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1997. február 27.
Febr. 9-11-e között a Babes-Bolyai Egyetem küldöttsége, élen Andrei Marga rektorral Budapesten járt, a Közgazdaságtudományi Egyetemmel való együttműködésről, tanár- és diákcserékről, hallgatók nyári gyakorlatáról tárgyalt Andorka Rudolf rektorral, aki ajándékként könyvcsomagot adott át a kolozsvári közgazdasági kar részére. Marga vezetésével tárgyaltak az Eötvös Lóránd Tudományegyetem vezetőségével, majd a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európai Egyetemmel. szintén az együttműködésről. Minderről a küldöttség egyik résztvevője, dr. Vincze Mária számolt be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
1998. február 21.
Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./
1998. július 14.
Németh Zsolt átvette Göncz Árpád köztársasági elnöktől a politikai államtitkári kinevezéséről szóló okmányt az Országházban. /Magyar Nemzet, júl. 15./ Németh Zsolt 1963. október 14-én született Budapesten. 1987-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológusi diplomát szerzett, majd az angliai Oxfordi Egyetemen tanult. 1987-90-ben az MTA aspiránsa volt a Magyarságkutató Intézetben és tanított a közgazdasági egyetem Széchenyi István Szakkollégiumában. 1987-88-ban a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. A Fidesz alapító tagja, 1993-tól a párt alelnöke. 1990 óta országgyűlési képviselő, 1998-ban a budafoki egyéni választókerületben kapott bizalmat. A parlamentben az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottságban dolgozott, 1993-94-ben a testület elnökeként. 1994-től az ez évi választásokig a külügyi bizottság tagja, és a Fidesz külügyekért felelős frakcióvezető-helyettese volt. /MTI/
1998. november 25.
Romániai privatizációs és befektetési lehetőségek címmel a budapesti Economix Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával konferenciákat szervez. A legutóbbit nov. 20-án, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartották. Romániából két előadót hívtak meg, Tudorel Dumitrascut, az Állami Vagyonalap külkapcsolatokkal foglalkozó igazgatóját és Pécsi Ferenc parlamenti képviselőt, a parlament reformügyi, privatizációs és integrációs bizottságának tagját. Dumitrascu nyíltsággal és őszinteséggel beszélt a romániai privatizáció eredményeiről és eredménytelenségéről, a privatizációt követő káros jelenségekről, sőt a visszaélésekről is. Külön kitért rá, hogy a politika, a pártok marakodása rányomja bélyegét a magánosításra, akadályozza fontos gazdasági egységek eladását. Példaként a fővárosi Bucuresti szálloda és a Neptun-Olimp tengerparti üdülő privatizálása körüli botrányokat említette. De nem hallgatta el az állami vagyonalap vezetésében tapasztalható bajokat, problémákat sem. Egy esztendőben 2800 igazgatót kellett leváltani, mert rossz menedzsernek bizonyultak vagy éppen összefonódtak, együttműködtek a helyi maffiával. A nacionalista román sajtó könnyen a nemzeti érdek feladásának, mi több árulásának nevezhette volna Dumitrascu nyíltságát, holott egyáltalán nem volt az. Dumitrascu 40 romániai szálloda és 38 kereskedelmi társaság privatizációs ügycsomóját hozta magával és kínálta fel az érdeklődőknek. /Sike Lajos: Budapesti tanácskozás a romániai privatizációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1999. június 29.
A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány július 3-án, emlékülést rendez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján rendezett emlékülésen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője a kolozsvári Magyar Tudományegyetem szerepéről és jelentőségéről tart előadást, majd a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári felszámolásának történetéről, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítéséről, a Bolyai Tudományegyetem tudományos és oktatási eredményeiről a filozófia, társadalomtudományok, történettudományok, jog- és közgazdaságtudományok, irodalom- és nyelvészet, néprajz, nemzettudat építése, természettudományok, matematika, fizika és orvostudományok terén, a diák- és ifjúsági mozgalmakról, az egyetem utolsó évéről (1959), valamint a magyar nyelvű oktatás helyzetéről és távlatairól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen témákról lesz szó. Az előadásokat jeles kolozsvári és magyarországi tudományos kutatók, egyetemi tanárok tartják: Antal Árpád irodalomtörténész (Kolozsvár); Faragó József etnográfus (Kolozsvár), a MTA tiszteletbeli tagja; Gábos Zoltán fizikus (Kolozsvár), a MTA külső tagja; Incze Miklós történész, akadémiai doktor, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke; Katona Szabó István író, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke; Maurer Gyula matematikus, egyetemi tanár; Maros Tibor orvos, egyetemi tanár, akadémiai doktor (MTA), a Román Orvostudományi Akadémia tagja (Debrecen); Sebestyén Kálmán történész, kandidátus; Szilágyi Pál matematikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora; Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója; Vincze Gábor kutató (Szeged); Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke. /Emlékülés a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1999. szeptember 18.
A 80 éves Imreh István /sz. Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12./ a közgazdasági karon végzett, majd Kolozsváron a - Teleki Pál szorgalmazására - született Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, tanársegéd, egy év múlva az intézet aligazgatója. Imreh István megvédte a székely közbirtokosságokról írott doktori tézisét. 1948-tól a Bolyai Tudományegyetemen előadótanár a közgazdasági és jogi, majd a történelem karon. Korjelzővé vált, hogy megszüntetett intézményekben dolgozott. A MÁGISZ-nál volt közgazdász, de ez azután jellegét vesztette. A Móricz Zsigmond Kollégiumot /Kolozsvár/ tanárfelelősként igazgatta: megszüntették. Az Erdélyi Tudományos Intézetnek dolgozott, amelyet megszüntettek. A magyar Bolyai-egyetem is a múlté, az Erdélyi Múzeum-Egyesület szétverése után annak a levéltárát igazgatta, de azután a levéltárat is elvették. - Imreh István neve a mai magyar történettudományban elválaszthatatlan a székely (de nem csak a székely) faluközösség kutatásától. Ezeknek Tamási Áron szavaival "mint egy balladának, olyan szigorú a formája. De emberi számítás szerint legalább biztos, megtartó és erős." Imreh Istvánt 1977-ben tiszteleti tagjává választotta a Magyar Néprajzi Társaság, 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatta, Entz Géza-díjat kapott, és tiszteleti tagja lett az EME-nek. Megjelent az ünnepelt tudós új tanulmánykötete: Erdélyi eleink emlékezete (1550-1850) /Polis Könyvkiadó és a Teleki László Alapítvány/. /Dávid Gyula: "Igyekeztem jó tanár lenni, s igazat írni" Születésnapi beszélgetés Imreh István professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2000. november 3.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) tízéves fennállását ünnepelte szeptemberben, a gyilkostói vándorgyűlésen. A 13 helyi szervezetnek ma mintegy 500 magyar közgazdász tagja van. Az aktív tagság egyre nagyobb része a fiatalok köréből kerül ki. Az új elnök, Somai József, a társaság alapító tagja és 1995 óta ügyvezető alelnöke. Somai kifejtette: a társaság már az első időszakban felvállalta a felnőttképzést. Komoly támogatást kaptak a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemtől. Később az ifjúság képzése lett központi kérdésükké. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány (az RMKT hozta létre) keretében sikerült először egy két és fél éves képzést megvalósítani Magyarországon, 24 fiatal számára, majd más 36 fiatal számára héthetes szakmai képzést biztosítottak, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemmel együttműködve. Tervezik, hogy a képzést kihelyezik a helyi szervezetekhez, mert ott van a tagság, a közgazdászok. Az ifjúság az utóbbi években nagyobb létszámban vesz részt az RMKT programjain. Az ifjúsági frakció (RIF) mostanra igen aktívan működő szervezet lett. Ma már saját vándorgyűléseiket tartják. Most végre beindult a magyar nyelvű közgazdasági oktatás Kolozsváron (Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy után), és nemsokára beindul Csíkszeredában és Udvarhelyen is. A fiókszervezetek részére is szakkönyvtárat akarnak létrehozni. Az RMKT szeretne kutatással is foglalkozni, érdekében létrehoztak hány szakmai szekciót. Ki kellene dolgozni az erdélyi régió gazdaságfejlesztési tervét. Az RMKT tartja a kapcsolatot a 17 létező vállalkozásfejlesztő központtal. Új színt jelentett a társaság életében a már közel három éve megjelenő KÖZGAZDÁSZ FÓRUM. /Rácz Éva: Hogyan tovább, közgazdászok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2001. december 22.
Budapesten közgazdaságtudományi egyetem Tárcatükör című rendezvénysorozata dec. 20-i vitájának vendége Martonyi János külügyminiszter és Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP elnöke volt. Martonyi szerint a Fidesz nem fog koalícióra lépni a MIÉP-pel a jövő évi választások után, Kovács László szocialista pártelnök viszont elvárja, hogy ezt Orbán Viktor kormányfő maga is kijelentse. A kedvezménytörvényt illetően Kovács László helytelennek nevezte, hogy a jogszabály tervezetéről nem volt előzetes eszmecsere a magyar és a román miniszterelnök között. "A kedvezménytörvény ügyében kiderült, hogy létezik egyfajta bizalmatlanság a magyarsággal szemben bizonyos körökben. Pedig a magyar közvélemény túlnyomó többsége semmiféle területi revízióban nem gondolkodik, és a törvény épp azt bizonyítja, hogy a magyar történelemből végérvényesen eltűnt a territoriális dimenzió" - fogalmazott Martonyi János. Kovács László arról beszélt, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén jobban összhangba hozná az Európára és a Kárpát- medencére vonatkozó politikát, mint a jelenlegi kabinet. Csökkentenék a külpolitika ideológiai tartalmát, és változtatnának a stíluson is. /Egy ex- és egy mai külügyminiszter - ugyanarról. /Martonyi János és Kovács László vitája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2002. május 8.
Április 19–20. között zajlott le Szatmárnémetiben az RMDSZ-székházban egy kommunikációs tréning dr. Fajszi Margit kulturális és idegenforgalmi szakértő, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára vezetésével. A tolerancia, mások megértése, a kölcsönös tisztelet, a kompromisszumok fontossága, valamint különféle kommunikációs zavarok leküzdésének modelljei voltak terítéken. /K. G.: Kommunikációs training. Sikeres lenni itthon, Erdélyben, az élet minden területén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./
2004. március 27.
Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem előadótanára lett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektor-helyettese. A magyar professzor mellett Dávid László, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara villamosmérnöki tanszékének oktatója is rektor-helyettesi tisztséget tölt be. Az egyetem szenátusa márc. 26-án választotta meg az új vezetőket. Bakacsi Gyula 1959-ben született, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanít. Kutatási területe a szervezeti és nemzeti kultúrák és a vezetés. Több éves kapcsolat fűzi a határon túli felsőoktatási intézményekhez. A csíkszeredai születésű Dávid László okleveles villamosmérnök, a marosvásárhelyi Petru Maior Műegyetemen tanít. A Transindex internetes portál nyilvánosságra hozta az egyetem átvilágítását elvégző jelentés tartalmát. A dokumentum megállapította, hogy az egyetem nem érte el a kezdeti célkitűzést, miszerint több forrásból finanszírozzák működését. A jelentés szerint az EMTE szerződései közül többet nem zártak le. A leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök, mivel az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradtak. Az sem tekinthető át, hogy az egyetem gazdasági társaságai és a Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő karok kinek számolnak el. A vezető beosztással járó fizetések és extrapótlékok aránytalanul nagyok. A lap úgy tudja, hogy az EMTE a karok és a tudományos kutatási tevékenység költségeinek fedezésére rendszerint nem nyújt be pályázatokat. Ez a helyzet némileg pozitívabb a szintén az alapítvány hatáskörébe tartozó Partiumi Keresztény Egyetemen. A stratégiai tervezésben teljes a lemaradás. Az egyetem vezető testületei nem követik, hogy az egyes döntések mikor és milyen mértékben valósulnak meg a gyakorlatban. A Transindex szerint az egyetem oktatói, vezetői körében halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat és jellemző az összefonódás. /B. T.: Rektor-helyetteseket választottak az EMTE-n. Nyilvánosságra hozták az átvilágítási jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2004. november 29.
A kettős állampolgárság témájáról, a dokumentáció és a tudományosság igényével indított honlapot a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete, a Teleki László Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Jogi Tanszék. A www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu címen elérhető honlap magyarországi és külföldi jogászok, politológusok, szociológusok, történészek részvételével szakmai ankétot indított a témával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében. Emellett elérhetők a Magyarországon és a szomszédos államokban érvényes állampolgársági törvények és egyéb, a kérdéskörhöz kapcsolódó dokumentumok. /Tudományosan a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2004. november 29.
A kettős állampolgárság témájáról, a dokumentáció és a tudományosság igényével indított honlapot a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete, a Teleki László Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Jogi Tanszék. A www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu címen elérhető honlap magyarországi és külföldi jogászok, politológusok, szociológusok, történészek részvételével szakmai ankétot indított a témával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében. Emellett elérhetők a Magyarországon és a szomszédos államokban érvényes állampolgársági törvények és egyéb, a kérdéskörhöz kapcsolódó dokumentumok. /Tudományosan a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2004. december 4.
A Művelődés Műhely kiadásában hézagpótló könyv került a könyvesboltokba, Fekete Albert Kolozsvári kertek című munkája. A szerző utalt az 1813. évre, amelyet mérföldkőnek tekint e kérdésben, ugyanis ekkor nyílt meg Budapesten a Városliget, a világ első nyilvános, bárki által látogatható közparkja. Kolozsvárnak történeti közkertjei a Sétatér, a Múzeumkert és a Botanikus kert. A könyv a román Művelődési és Egyházügyi Minisztérium és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Településépítészeti Tanszéke támogatásával jelent meg. /Ajtay Ferenc: Igényesen Kolozsvár kertjeiről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 4.
A Művelődés Műhely kiadásában hézagpótló könyv került a könyvesboltokba, Fekete Albert Kolozsvári kertek című munkája. A szerző utalt az 1813. évre, amelyet mérföldkőnek tekint e kérdésben, ugyanis ekkor nyílt meg Budapesten a Városliget, a világ első nyilvános, bárki által látogatható közparkja. Kolozsvárnak történeti közkertjei a Sétatér, a Múzeumkert és a Botanikus kert. A könyv a román Művelődési és Egyházügyi Minisztérium és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Településépítészeti Tanszéke támogatásával jelent meg. /Ajtay Ferenc: Igényesen Kolozsvár kertjeiről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2005. február 12.
A Fiatal Írók Szövetsége és a Szépirodalmi Figyelő folyóirat február 10-én közös díjkiosztó estet rendezett Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A FISZ 28 éven aluli alkotóknak kiírt 2004. évi irodalmi pályázatának első díjasai – a három közül két kategóriában – határon túli magyar fiatalok. Vers kategóriában az öt díjazott közül első díjas lett a 24 éves zentai Kollár Árpád, prózában a hat díjazott közül ketten kaptak első díjat, két csíkszeredai fiatalember: a 27 éves Szőcs Attila és a 24 éves Burus János Botond. A FISZ önálló kötetekben adja ki a díjazottak pályaműveit. Szőcs Attila közgazdász, oktató a Sapientia Egyetem csíkszeredai gazdasági karán és PhD hallgató a Corvinus Egyetem marketing szakán. Szőcs Attila fest és fotózik is. Első önálló festészeti kiállítása januárban volt, Csíkszeredában. Burus János Botond a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatója A 2002 óta kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő folyóirat 2004. évi – és egyben első alkalommal kitüntetett – díjazottjai Szőcs Géza költő és Bánki Éva prózaíró. A Szépirodalmi Figyelő irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat. Félszáznál több lapot szemléznek, nemcsak a magyarországiakat, hanem valamennyi, magyar nyelven rendszeresen megjelenő irodalmi folyóiratot. A kiadvány interneten a www.szepirodalmifigyelo.hu honlapon érhető el. /Guther M. Ilona: Irodalmi díjakat osztottak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2005. február 16.
Megjelent Az erdélyi táj kérdései /Művelődés, Kolozsvár/ című könyv Fekete Albert szerkesztésében, a budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Településépítészeti Tanszék és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A kötetet többnyire Magyarországon élő kert- és tájépítő mérnökök és egyetemi hallgatók írták, akik Erdélyben a különböző programok keretében Bonchidán, Sztánán, a Csomád–Bálványos kistérségben, vagy Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem campusának a megtervezésében tevékenykedtek. A tájépítésről szóló tanulmányok mellett bő anyagot található a kötetben Erdély kastélyairól és az ezeket körülvevő parkokról. Több tanulmány felhívja a figyelmet az Erdélyben fellelhető negatív jelenségekre, mint amilyenek a tájidegen szennyező építkezések, a természeti erőforrások túlzott használata, a talajpusztulás és elmocsarasodás aggasztó méretei, az erdőállomány csökkenése. Kalotaszeg táj-lélek-rajza című tanulmányában Eplényi Anna budapesti ötödéves tájépítész hallgató a következőket írja: „A szegénység, az elmaradottság és a népességcsökkenés olyan súlyos vaksághoz vezet, hogy csak néhány napra vagy évre tudnak előretekinteni. Másrészt a könnyen jövő meggazdagodás oly könnyen elviszi az egykori évszázados értékeket, hogy néhány év alatt hűlt helyét sem találjuk”. Jelenleg a Kalotaszeg megmentéséért folyó munka a sztánai tájépítész-program és a Sztánai Műhely keretében bontakozik ki. A programot a Kós Károly Egyesülés, a budapesti Táj-, és Kertépítész Diákszövetség, a Szent István Egyetem, az Arany János Közalapítvány és a sztánai–kolozsvári Szentimrei Alapítvány támogatja. Székelyföldön, a Csomád–Bálványos kistérségben a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CsTTE) a helybeliek. /Ajtay Ferenc: Könyv Erdély tájairól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2005. március 9.
A Sapientia Egyetem csíkszeredai karán március 7-én dr. Chikán Attila professzor, a budapesti Corvinus Egyetem volt rektora /1998-99 között gazdasági miniszter/ előadást tartott a magyar-román gazdasági kapcsolatok állásáról az EU-integráció tükrében. Hangsúlyozta, hogy a román csatlakozás egyértelműen magyar érdek, a magyar külföldi beruházások egyharmada éppen az erdélyi- romániai térségben van, s Románia viszonylatában is hetedik helyen áll a befektetett magyar tőke. /Cseke Gábor: Négy év után – közös hajóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. március 9.
A Sapientia Egyetem csíkszeredai karán március 7-én dr. Chikán Attila professzor, a budapesti Corvinus Egyetem volt rektora /1998-99 között gazdasági miniszter/ előadást tartott a magyar-román gazdasági kapcsolatok állásáról az EU-integráció tükrében. Hangsúlyozta, hogy a román csatlakozás egyértelműen magyar érdek, a magyar külföldi beruházások egyharmada éppen az erdélyi- romániai térségben van, s Románia viszonylatában is hetedik helyen áll a befektetett magyar tőke. /Cseke Gábor: Négy év után – közös hajóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. március 11.
Második helyezést ért el a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai közgazdász-hallgatóiból álló csapata a VI. Országos Esettanulmány Versenyen Budapesten. A Corvinus Egyetemen március 5–7. között zajlott vetélkedőn a Fejér Gergely, Miklós Ervin, Tánczos Levente-József és Tőke Katalin összetételű csapatnak erős mezőnyben kellett helytállnia, hisz a vetélkedőn minden magyarországi közgazdasági egyetemi kar képviseltette magát. /Sapientiás diákok sikere. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
2005. április 27.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos elnökségének küldöttsége (Somai József elnök, Coltea Tibor alelnök és Ciotlaus Judith ügyvezető igazgató) április 4–7. között magyarországi tárgyalássorozaton vett részt. Az RMKT vezetősége az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) képviselőivel folytatott tanácskozásán a következő kérdésköröket érintette: az ÚKKA támogatási rendszere és alapjai, Románia és Magyarország gazdasági helyzete és fejlődése, az erdélyi hitelszövetkezetek kérdése, az erdélyi magyar vállalkozók és más gazdasági szereplők felkészítése az európai uniós alapok fogadására. A Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkárával folytatott megbeszélés fő pontjai a szülőföld-program, a befektetések ösztönzésének lehetőségei, egy erdélyi magyar gazdasági kutatóintézet létrejöttének fontossága, Az EU házhoz jön program tapasztalatai voltak. A Budapesti Corvinus Egyetem rektorával közösen az RMKT képviselői megállapították, hogy az erdélyi magyar társadalom egyik legnagyobb problémája az értelmiségiek kivándorlása. Az Oktatási Minisztériumban az RMKT képviselői tájékoztatták az illetékes főosztályvezetőt az erdélyi magyar gazdasági oktatás problémáiról, amelyek közül a legfontosabbak a szakképzett tanárok és a tankönyvek hiánya. A Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH) folytatott beszélgetésen megvitatták: a határon túli támogatási rendszer és arányok, a politikum szerepe a pályázati pénzek elosztásában, erdélyi magyar gazdasági kutatóintézet szükségessége, a pályázatírás oktatása és a középfokú közgazdasági szakoktatás problémái. /Ciotlaus Judith, az RMKT ügyvezető igazgatója: Csatlakozási tapasztalatok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. április 27.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos elnökségének küldöttsége (Somai József elnök, Coltea Tibor alelnök és Ciotlaus Judith ügyvezető igazgató) április 4–7. között magyarországi tárgyalássorozaton vett részt. Az RMKT vezetősége az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) képviselőivel folytatott tanácskozásán a következő kérdésköröket érintette: az ÚKKA támogatási rendszere és alapjai, Románia és Magyarország gazdasági helyzete és fejlődése, az erdélyi hitelszövetkezetek kérdése, az erdélyi magyar vállalkozók és más gazdasági szereplők felkészítése az európai uniós alapok fogadására. A Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkárával folytatott megbeszélés fő pontjai a szülőföld-program, a befektetések ösztönzésének lehetőségei, egy erdélyi magyar gazdasági kutatóintézet létrejöttének fontossága, Az EU házhoz jön program tapasztalatai voltak. A Budapesti Corvinus Egyetem rektorával közösen az RMKT képviselői megállapították, hogy az erdélyi magyar társadalom egyik legnagyobb problémája az értelmiségiek kivándorlása. Az Oktatási Minisztériumban az RMKT képviselői tájékoztatták az illetékes főosztályvezetőt az erdélyi magyar gazdasági oktatás problémáiról, amelyek közül a legfontosabbak a szakképzett tanárok és a tankönyvek hiánya. A Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH) folytatott beszélgetésen megvitatták: a határon túli támogatási rendszer és arányok, a politikum szerepe a pályázati pénzek elosztásában, erdélyi magyar gazdasági kutatóintézet szükségessége, a pályázatírás oktatása és a középfokú közgazdasági szakoktatás problémái. /Ciotlaus Judith, az RMKT ügyvezető igazgatója: Csatlakozási tapasztalatok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. május 9.
Méhes György Kossuth-díjas írónak ítélték oda a Bécsi Európai Akadémia Díját. Az átadási ünnepséget május 13-án tartják Budapesten, a Corvinus Egyetemen. Az 1988-ban alapított Európai Akadémia európai tudósok független testülete. /Rangos díj Méhes Györgynek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2006. április 3.
Április 1-jén Gáll Sándor Gyulakuta község polgármesterének köszöntő beszédével kezdődött a kelementelki Simén-kúriában az Erdélyi kastélykert-művészet elnevezésű kerttörténeti bemutató. A budapesti Corvinus Egyetem csoportja egy évvel ezelőtt járt Gyulakután, hogy a környéken levő kastélyok, udvarházak kertjeinek állapotát felmérjék. Akkor Gáll Sándor felkérte dr. Fekete Albert egyetemi adjunktust és Gecséné Tar Imola egyetemi tanársegédet, hogy készítsenek egy ötlettervet a kelementelki Simén-kúria előterének parkosítására. Az előadók felvázolták az erdélyi kastélykert-felmérések szükségességét és jelentőségét a magyar kultúrtörténetben. Gecséné Tar Imola kiemelte a marosvécsi kastély tölgyfaligetét, a szurdoki Jósika-kastélyt és a bonchidai Bánffy-kastélyt. Csortán Ilona, Maros megye főépítésze elmondta, hogy habár történt megelőző védelem, de tájépítészeti szempontból nincs védve egy műemlék sem. /Ferencz Melánia: Erdélyi kastélykert-művészet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./
